Gyűrűs tuskógomba

A bejegyzés apropójául, végül a tegnapi, újabb gombamérgezés szolgál. Igazából sajnálom, hogy így van, hiszen a gyűrűs tuskógomba fogyasztható, és az őszi erdőben tömegesen terem, gyakran még a gombaínséges időben is. Róla biztosan elmondható, hogy szaporodik, mint a gomba, nem úgy egy-egy igen ritka fajról. :) Szóval nem valami igényes, de szapora, kiadós és jól elkészítve igazán finom. Mivel megjelenése eléggé változatos, nézzünk néhány képet róla.

Egészen fiatalon - Bakony, 2012. október

 Jellemzői:

 A gomba kalapja fiatalon aprón szőrös, szálkás, kis sárga vagy sötétebb színű pikkelyekkel fedett. Ez a gomba felületéről könnyedén letörölhető. Gallérja a fiatal gomba lemezeit fedő részleges burok maradványa. Az egész fiatalokon, gyakran nem vált még el a kalaptól, így a lemezek nem is látszanak. (Sajnos még nincs ilyen képem, majd próbálok készíteni. Ez az állapota egészen jól néz ki.)
Lemezei a fiatal gombákon fehérek, de általában gyorsan barnulnak, foltosodnak. Egy csoportban sokszor találhatóak különböző korú gombák.

Fiatal csoport - Bakonybél, 2012. október

A képen jól látszik, hogy a gomba színe a kalap közepén sötétebb. Ez mindig így van, legyen a gomba bármilyen színű a skálán. Az egészen világos mézszínűtől (képen), a sárga, sárgásbarna, barna, rozsdabarna számos árnyalatában találkozhatunk vele.
Gyakran megfigyelhető, hogy a csoport alsó rétegeiben lévő kalapokat fehér, lisztszerű réteg borítja, ami úgy néz ki, mintha belepte volna a penész. A jelenség azonban annak köszönhető, hogy a feljebb lévő gombák lemezeiből kihullik a spórapor. Ha az alul levők nem túl öregek, nyugodtan gyűjthetők spóraporosan is, nem káros hatású. 

Sárgás színváltozat - Bakony, 2012. október

A gomba tönkje szívós, nem finom. Felül egész világos (sárgásfehér), lefelé haladva fokozatosan egyre sötétebb, zöldesszürke, vörösesbarna. Bordázott, barnásan szálas. Szívóssága miatt valamint mert nagyon hamar kukacosodik, inkább csak a kalapokat gyűjtsük fogyasztásra.

Őszi gomba. Nagy mennyiségben található, sokszor a tél közepéig fatörzsek tövében, elhalt fatönkökön.
A tuskógomba fajokat nem mindig könnyű elhatárolni egymástól, a jó hír azonban az, hogy mindegyik fogyasztható. A gyűrűs tuskógombát viszont fogyasztás előtt legalább 20 percig kell főzni, hogy a gyomorpanaszokat okozó méreganyag távozzon.

Barnásvörös színváltozat - Szentgál, 2011. november

Hasonlóság szempontjából említhető néhány másik csoportosan növő faj, így a kénvirággombák, ezek mérgezőek, gallértalanok, lemezeik mindig zöldesek. Kalapjuk általában élénk sárga, narancssárga, húsuk kénsárga. Az elhatárolás szempontjából jelentősége van, hogy spórapora nem fehér, hanem bíborbarna. Míg a tuskógomba esetében nagyon hamar jelentkezik az alsó kalapokon a már említett liszt szerű réteg, így ha ez barnás, vöröses, esetleg bíboros árnyalatú lenne, bizonyos, hogy nem tuskógombával állunk szemben. Jobb, ha otthagyjuk.
Hasonló lehet még az ízletes tőkegomba, de ennek nem a kalapja, hanem a tönkje pikkelyes, és kisebb is, mint a gyűrűs tuskógomba és már tavasztól terem. Ahogy azonban a neve is mondja, nem mérgező, hanem ízletes. :D

Azért vigyázzunk, ne fogyasszunk azonosítatlan gombát, mert nem mindig áll a gombázó mellett a szerencse.